Örsmasszázs

Migrén

FEJFÁJÁST KAP AZ, AKI FEJTÖRÉST OKOZ MAGÁNAK, AKINEK A FESZÜLT GONDOLKODÁSTÓL ZÚG A FEJE. A SZELLEMI MEGERŐLTETÉS EGYENES KÖVETKEZMÉNYE

 

Gondolatilag stresszhelyzetbe hozom magam, ez túl nagy fejfájás.

Túl sokat tépelődöm, töröm a fejem, csak de ne, még nagyobb fejfájás.

 

 

Történeti vonatkozások
Az első feljegyzéseket a migrénről a régi egyiptomiaknál találjuk Krisztus előtt 1000-ben.
Hippokratész (Kr.e. 460–370) az alábbi tüneteit írta le a migrénnek:
• A beteg fényjelenséget lát a jobb szeme előtt.
• Amikor a fényjelenség alábbhagy, heves fejfájás kezdődik a jobb halántéknál, majd az egész fej és a tarkó területén.
• Amikor hányásra kerül a sor, a fejfájás enyhül.
Gallen görög orvos vezette be a hemigrania, azaz a féloldali fejfájás fogalmát. Ebből származik a migrén szó.

A migrén a lakosság kb. 10-12 %-ánál fordul elő. Az idő előrehaladtával annyi környezeti hatás ér minket, hogy ez az arány növekszik. Kezelése gyakran igen nehéz, a gyógyszereket általában egyéb kezelésekkel kell kiegészíteni.
Azokban az esetekben, ahol a gyógyszerek nem hatnak eléggé, esetleg mellékhatások jelentkeznek, sikerrel alkalmazhatjuk a speciális migrén-masszázst.

A legtöbb esetben minden fejben tapasztalható fájdalmat bedobálunk a fejfájás csoportba, a helyzet nem ennyire egyszerű – nem lehet minden fejfájást egy kalap alá venni, vannak fajtái.
A legalapvetőbb csoportosítás szerint az alábbi három fajtát különböztetünk meg:

Kísérő fejfájás: mint nevében is szerepel, valamilyen egyéb betegség kísérőjeként jelentkezik, mint tünet.

Tenziós fejfájás:ez a leggyakoribb, közepesen erős, és bármikor önmagában megjelenhet. Legnagyobb hátránya, hogy nem fáj annyira, hogy ágyba kényszerülj, viszont ahhoz eléggé, hogy semmilyen tevékenységet ne tudj száz százalékosan végrehajtani.

Migrén:a legerősebb fejfájástípus, mely akár napokig is eltarthat. Egy erősebb rohamtól a beteg még a szemét is nehezen nyitja ki. Ilyenkor sötétben, csendes helyen kell feküdni, néha vizes borogatással kell kísérni a szenvedéses időszakot.
Azt a fejfájást nevezzük migrénnek, amely a fej egyik oldalán jelentkezik, erőssége a tompa nyomástól a lüktető fájdalomig terjed, legalább 4-72 óra hosszan tart és minimum öt alkalommal előfordult már.

Sokszor nehéz eldönteni, hogy valakinek nagyon erős tenziós fejfájása vagy migrénje van. De mindenképpen megéri utánajárni, hiszen nem ugyanúgy kell kezelni a két fejfájástípust.

A migrén általános tünetei az alábbiak:
- a fájdalom a tarkóról a fej hátsó részére húzódik
- a fájdalom féloldali, a szem, illetve a halánték régiójába lövellő
- látászavar
- szem előtt ugráló körök vagy vonalak
- többnyire az egyik szem fölött kezdődő heves fejfájás
- fokozott fény- és zajérzékenység
- féloldali arczsibbadás vagy bizsergés
- rosszullét és hányinger
- egyensúlyzavarok
- arcpír
- a halántéki artéria megduzzad és lüktet
- hasi görcsök
- hasmenés és erős vizelési inger
- szívdobogásérzés.

A migrén keletkezésének útjai

A migrén a koponya területén lévő véredények izomzatának görcsös állapota miatt alakul ki, ami később elernyedésbe megy át. Mind a görcsös állapot, mind pedig az erre következő izomzatelernyedés véráramlási zavarokat váltanak ki, amelyek feltételezettek a migrénrohamok keletkezésénél. A véredények görcsös állapotát okozhatják anyagcsere- vagy hormonális tényezők, de mechanikai irritáció is. Az anyagcsere okokra visszavezethető kiváltásnál szerepet játszhatnak bizonyos élelmiszerek. Menstruáció előtt vagy klimaktériumban a szérum relatíve magas ösztrogénszintje a feltételezett kiváltó ok. A nyak és a tarkóizomzat feszülése által okozott érfal-beidegzési mechanikus irritáció szintén szóba jöhet migrént kiváltó tényezőként.

Az okok

A migrén hátterében rejlő tulajdonképpeni okok nem ismertek. Megállapítást nyert az agytörzs túlzott aktivitása, amelyet az agykéregben észlelt extrém izgalom okoz.
Némelykor úgy tűnik, hogy a fejfájás „csak” a felfokozott ingerületi túlérzékenységtől való fájdalmas megszabadulás következménye.
Ezzel lehet magyarázni a migrének halmozott előfordulását hétvégeken, vagy szabadság ideje alatt, tehát a kikapcsolódás idején.
A stressz és a szervezet túlsavanyodása negatívan befolyásolják a rohamok súlyosságát vagy gyakoriságát. A táplálkozás, valamint a normális vastagbélflóra egyensúlyzavara úgyszintén hatással van a migrénre. Sok betegnél a tiramintartalmú élelmiszerek (ezek közé tartoznak többek között a csokoládé, a banán, a citrusfélék, az avokádó, a heringfélék, a paradicsom, a vörösbor vagy a sajtok) váltanak ki migrénrohamot. Tehát mindenképpen kifizetődik megfigyelni, hogy vajon ezeknek az élelmiszereknek az elfogyasztása után bekövetkezik-e a migrénes roham. Amennyiben igen, ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztását a jövőben teljesen el kell kerülni vagy legalábbis csökkenteni kell.
Fontos tudni! Migrént kiváltó hatásuk lehet az élelmiszerekben található színezékeknek, az ízfokozóknak és a tartósítószereknek.
A székrekedés és a felborult bélflóra is okozhat migrént, miként az alvás-ébrenlét ritmusában jelentkező zavarok, a túl kevés vagy a túl sok alvás, az optikai, az akusztikai és az illatingerek, valamint egyes hormonális tényezők. Ugyanakkor a pszichés és az időjárás-változások szerepe sem elhanyagolható.

A betegség keletkezése tehát rendkívül komplex folyamat, és kiváltó tényezőinek sokszínűsége szinte lehetetlenné teszi az egyszerű, univerzális terápia alkalmazását. Ennél sokkal hatásosabb lehet a személyre szabott kezelés.

A rohamok gyakorisága

A fejfájások a leggyakoribb közérzeti zavaró tényezők közé tartoznak. Az emberek mintegy 50% százaléka panaszkodik alkalmanként vagy gyakran jelentkező fejfájásról. De nem minden fejfájás migrén. A felnőttek mintegy 12 százaléka és a gyermekek kb. 5 százaléka szenved migrénben. És ez a százalék egyre nő. Sajnos az érintetteknek csak a fele keresi fel az orvost, a többiek csendben szenvednek vagy magukat próbálják kezelni. Ezt ne tedd, ha utálod az orvost és eleged van a fejfájás csillapítók próbálgatásából, akkor keress fel engem és segítek, hogy megszűnjön ez a kíméletlen fájdalom.

Nemek közötti megoszlás

A migrén nőknél messze gyakoribb, mint férfiaknál. Már gyermekkorban elkezdődhet. Leggyakrabban a 10. és 20. életév között lép fel, de néha később is. A mai kutatások szerint az ülőmunkát végző, számítógéppel foglalkozó irodai dolgozók tartják a csúcsot a migrénes fejfájásban. Az 50. életév feletti kitörés azonban igen ritka. Ilyenkor más okokat kell keresni a panaszokra.

Terápiás lehetőségek

Elméletileg két fő irányt lehet megkülönböztetni a migrén terápiájánál: a hivatalos orvoslás, illetve a komplementer gyógyítás kezelési módozatait. A mindenkori diagnózis és az egyéni adottságok alapján kell eldönteni az egyes esetekben alkalmazandó terápiás módokat.

A hivatalos orvoslás

A hivatalos orvoslás képviselői a legkülönbözőbb hatású készítményekkel gyógyítják a migrént: hányáscsillapítókat, fájdalomcsillapítókat, szerotonin-anyagcserét befolyásoló gyógyszereket rendelnek. Némelykor magas vérnyomás elleni szereket (béta-blokkolókat, kalcium-antagonistákat) vagy antidepresszánsokat alkalmaznak.
Ezeknél a hatóanyagoknál figyelembe kell venni az ellenjavallatokat, alkalmazási korlátozásokat, mellékhatásokat is.

Tennivalók migrénes roham esetén

A migrénroham kezdetekor azonnal nyugalomba kell helyeznie magát a betegnek, lehetőleg egy elsötétített szobában. Meg kell keresni, hogy a fej milyen pozíciója teszi leginkább elviselhetővé a fájdalmat.
Ne egyen, ne igyon a migrénes beteg, az alkohol és a nikotin is csak fokozzák a szenvedését. A legújabb kutatások szerint a megfelelő magnézium ellátás képes segíteni a roham bevezető időszakában és csökkenti a rohamok gyakoriságát. Fájdalomcsillapítót lehetőleg csak ritkán és mértékkel alkalmazzanak, minthogy ezzel a veséket és a májat megterhelhetik.
Az alvás, a pihenés és a különböző kikapcsolódási tevékenységek segítségével lehet gondoskodni az élet ritmusában a szükséges kiegyensúlyozottságról.

Kezelése

A migrén kezelése sokszor rettentő nehéz feladat, hiszen sok beteg nem találja a számára megfelelő gyógyszert. Enyhébb esetekben esetleg megoldást nyújthatnak a vény nélkül kapható fejfájás-csillapítók, de általában egy egész doboznyi sem lenne elegendő a migrénes fejfájás enyhítésére. Komolyabb rohamok esetén mindig az orvos által
előírt készítményt érdemes beszedni, hiszen még ennek van a legerősebb hatása.

A gyógyszerek azonban csak ideig-óráig segítenek, a végleges megoldást szinte teljes bizonyossággal nem ezek jelentik… Hanem a masszázs!

A migrénes fejfájás kezelhető és megelőzhető, masszázzsal.

Megelőzés: A masszázs bámulatosan hatékony lehet a fejfájás és migrén ellen. Ha tudod, hogy gyakran vagy ritkán előjön a migrénes fejfájásod, akkor először egy többalkalmas kezelésen vegyél részt, majd elég néha visszatérned a masszőrhöz, hogy ne térjen vissza ez a szörnyű fejfájás.

Számos orvos véleménye szerint a fejfájást az okozza, hogy az agyba be- illetve az agyból kivezető véredényekben megváltozik a vérnyomás, mert a merev izmok összeszorítják azokat. Ha fellazítjuk az izmokat, a vér akadálytalanul áramlik, és a fejfájás megszűnik.

A helytelen testtartás, a munkahelyi stressz következtében megfeszülnek a nyak- és vállizmok, később ezek a problémák migrénes fejfájást, ingerültséget, tolerancia képesség gyengülését és hátfájást okozhatnak. A migrén masszázs olyan,
rövid ideig tartó módszer, amely képes a túlzottan igénybevett vállakat felfrissíteni, javítja az általános közérzetet, felgyorsítja a vérkeringést, elmulasztja a fejfájást, ezzel növeli a stressz tűrő és koncentráló képességet is.

Aromaterápiával is kiegészíthetjük a kezelést (pl. levendula -, rózsa- vagy citromolaj)
Tüneti kezelésre alkalmasak még a gyógyszereken kívül a teák és a gyógynövények is. Borsmentát és citromfüvet használj. Ezek friss leveleit törd meg kissé, forrázd le, és ha már ihatóra hűlt, akkor ízesítsd mézzel. Legalább 3 dl teát kell ahhoz elfogyasztanod, hogy a fejfájás elmúljon. A citromfű és a menta a legtöbb zöldségesnél cserépben kapható. Így akár az íróasztalodon is tarthatsz belőlük.

 

 

Forrás: http://www.evamagazin.hu/test_es_lelek/16827_mindhalalig_migren.html http://www.femina.hu/egeszseg/migren_teszt1